Több, mint 26 éve hallottam először Brian Tracy-től: “felelős vagy az életedért”. Akkor, alig 15 évesen ugyan éreztem, hogy ez egy jelentőségteljes mondat, de még nem jött át, mit is akkar ezzel valójában mondani. Nem éreztem az igazi súlyát. Könnyű átsiklani felette, könnyű rávágni, hogy “ja, ja, persze, hogy így van!”
De nézd csak meg, milyen az, ha egy picit módosítok ezen a mondaton: “Felelősséget vállalok a célomért!”
Mit jelent ez?
Ügyfeleimmel egy kis csoportban pár napja erről beszélgettünk. Milyen az, amikor felelősséget vállalok a célomért? Mi változik? Változik-e bármi is? Annak, hogy felelősséget vállalhassak a célomért, előfeltétele, hogy LEGYEN CÉLOM. Arról múlt héten beszélgettünk, hogy milyen is egy “számomra megfelelő, fontos cél”.
Nagyon leegyszerűsítve: OLYAN, AMI FONTOS.
Nem, nem csupán, jó lenne, ha lenne, hanem olyan, ami valóban fontos. Mondhatom úgy is, hogy szükségszerű. Kell! De nem, nem azért kell, mert más azt mondja, hogy tegyem meg. Nem is azért, mert, ha nem teszem meg, ha nem érem el, akkor abba belehalok, vagy katasztrófát idézek elő az életemben és a környezetemben. (Bár kétségtelen, hogy lehetnek ilyen céljaink is, ami ennyire “muszáj cél”.)
Azért kell, mert én így döntöttem. Mert nekem fontos. Értéket látok benne. Jó esetben nem csupán magam, hanem mások, és talán az egész világ számára is. Mert azt látom, hogy ha ezt a célt elérem, akkor egyrészt olyan emberré válok, amilyen lenni vágyom. Olyanná, aki többet kihoz magából, a lehetőségeiből. Olyanná, aki képes többet adni másoknak, és képes jobban is adni azt. Olyanná, aki tud lazítani, örülni és képes élvezni is az utat és az eredményt is. A felmerülő extra kihívások (vagy szívások) ellenére is.
A célom elérésével pedig további lehetőségek is megnyílnak előttem. Olyanok is, amiket addig nem is ismertem, nem is reméltem. Azzal, hogy átalakultam, megváltoztam a célom felé tartó folyamat során, új horizontok nyíltak meg, és jóval többet ki tudok hozni magamból, mint korábban bármikor. Egyre mélyebbé válik a kapcsolatom saját magammal, és tisztábban látom, hogyan vagy, illetve lehetek hatással a dolgok alakulására.
Persze ez így már nem elmélet. Nem azért jöhet ez létre, mert olvasok róla, vagy előadásokat hallgatok erről a témáról.
Önmagában senki sem fogja átélni, milyen egy maratont lefutni, ha csupán olvas róla. Kimarad a valódi tapasztalás. Nem tudod, milyen az, amikor egy maraton teljesítésének a 37. km-énél szívesen leülnél a pálya szélére, vagy mindenféle kaja képe lebeg előtted (mert pl. eléheztél futás során), mégis mész tovább, majd kb. fél órával később a célban, vagy csak másnap realizálod, hogy ez megvolt. Igen, képes voltál rá.
A “felelősséget vállalok a célomért” azt is jelenti, hogy megteszek mindent, hogy elérjem azt a minőséget, amit kitűztem magam elé. Ha szükséges, tanulok, emberekkel beszélgetek, kapcsolatokat építek ki, és megteszek olyan dolgokat is, amiket eddig nem, akár olyanokat is, amik egyáltalán nem kényelmesek.
A “felelősséget vállalok a célomért” nem a pillanatnyi kényelemről szól. És időnként nem is az azonnali jutalomról. Arról, hogy vagyok-e saját magamnak annyira fontos, hogy nehézségek, megrogyások, vagy félelmetesnek tűnő feladatok elvégzése ellenére is haladok tovább.
Te hogy értékeled saját magad?
Mondjuk egy 1-től 10-ig terjedő skálán, hányast adnál magadnak a “felelősséget vállalok a célomért” témában, ha a 10-es az, amikor mindent megteszek a célomért: a napjaimat, heteimet, projektjeimet igazítom a prioritásaimhoz, és nem fordítva, vagyis nem a telített hetirendembe igyekszem beletuszkolni a célommal kapcsolatos teendőimet?
Ügyfeleimmel azon dolgozunk rendszeresen, hogy a számukra fontos célok valóban prioritást jelentsenek, és ennek köszönhetően úgy megvalósuljanak, hogy közben a teljes folyamatot még élvezni is tudják. Ha szeretnél még nagyobb felelősséget vállalni a számodra fontos célodért, és ezt egy támogató és biztonságot jelentő közegben szeretnéd megtenni, akkor jelentkezz díjmentes tanácsadásunkra!